Establishing an Internet Based Paediatric Cancer Registration and Communication System for the Hungarian Paediatric Oncology Network

Cancer registration has developed in Europe over the last 50 years, and in the last decade intensive joint activities between the European Cancer Registries, in response to the need of pan-European harmonization of registration practices, have taken place. The Hungarian Paediatric Cancer Registry has been functioning as the database of the Hungarian Paediatric Oncology Network since 1971, aiming to follow the incidence and the treatment efficacy of malignant diseases.The goals of this globally unique open source information system are the following: 1) to raise the quality of the registration system to the European level by developing an Internet-based registration and communication system, modernizing the database, establishing automatic statistical analyses and adding an Internet website, 2) to support clinical epidemiological studies that we conduct with international collaborators on detailed analyses of the characteristics of patients and their diseases, evaluation of new diagnostic and therapeutic methods, prevention programs, and long-term quality of life and side effects.The benefits of the development of the Internet-based registration and communication system are as follows: a) introduction of an Internet-based case reporting system, b) modernization of the registry database according to international recommendations, c) automatic statistical summaries, encrypted mail systems, document repository, d) application of data security and privacy standards, e) establishment of a website and compilation of educational materials.The overall objective of this scientific project is to contribute towards the improvement of cancer prevention and cancer care for the benefit of the public in general and of cancer patients in particular

Ipari klaszterek kommunikációja

A szerzők tanulmánya az ipari klasztereken belüli kommunikációval foglalkozik. Kutatási alapkérdésük, hogy van-e összefüggés a klaszter sikeressége és a klasztermenedzsment kommunikációs gyakorlata között. A kérdést a klaszter célja és stratégiája, a kommunikációmenedzsment és a sikeresség hármas viszonyában vetik alá vizsgálatnak. Az összefüggést annak alapján tárják fel, hogy milyen tárgyban, milyen gyakorisággal, milyen csatornákat, eszközöket és formákat igénybe véve, milyen eredményességgel és milyen sajátos klaszterjellemzők hatása alatt kommunikálnak egymással a gyakorlatban a klasztermenedzsment és a klasztertagok, valamint a klasztertagok egymás között. A sikeresség mércéje a klasztertagok sikerérzete. A kérdésükre a választ három dél-dunántúli ipari (egy kreatívipari, egy gépipari és egy kesztyűipari) klaszter 28 tagjával végzett interjús felmérésük eredményeiből nyerték. A három klaszter közül kettőnek a tagjai sikeresnek tartják saját klaszterüket, egyé kevésbé. Stratégiai céljaikban, a klaszteren belüli üzleti kapcsolataikban jelentős eltérések vannak, hasonló módon számos eltérés van kommunikációs gyakorlatukban is. A kirajzolódó tényeket esetismertetések formájában osztják meg az olvasókkal. A klasztereken belüli kommunikáció sajátságainak feltárásával mind a nemzetközi, mind a hazai kutatás adós. Ezen adósságból törleszt munkájuk, a gyakorlat számára is hasznos megállapításokat kínálva

Távmunka, home office. Hogyan érinti a távolról dolgozás a szervezet intern kommunikációját?

A cikk a távmunkában, „home office” formában foglalkoztatottak szervezeti kommunikációba integrálódásával foglalkozik. A tanulmány egy 2019-ben indított kutatás első fázisának eredményeire épül. A szerzők azt vizsgálják, hogy azok a munkavállalók, akik munkaidejüknek kevesebb, mint 50%-át töltik az őket foglalkoztató vállalat telephelyén, hogyan és milyen mértékben kapcsolódnak be a vállalat formális és informális intern kommunikációjába. A 24 munkavállalói és vezetői interjú értékelése ennek – a jövőben Magyarországon is várhatóan egyre inkább terjedő – foglalkoztatási módnak hazai jellemzőire irányítja a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét. Fény derül az infokommunikációs eszközök szerepére, a közvetlen személyközi kommunikáció átalakulására, a munkavállalók részvételére a vállalat eseményeiben és munkahelyi kapcsolataik alakulására

Disease course, frequency of relapses and survival of 73 patients with juvenile or adult dermatomyositis

Objective Our aim is to present the disease course, frequency of relapses and survival of juvenile and adult dermatomyositis (JDM/DM) patients. Methods Analysis was performed using data on 73 patients. The median follow-up for 38 JDM patients was 32 months and 78 months for 35 adult DM patients. Results 23/38 JDM patients (60%) had monophasic, 12/38 (31.6%) had polycyclic and 3138 (7.9%) had chronic disease. Among children treated only with glucocorticoids, 12/20 (60%) had monophasic and 8/20 (40%) had polycyclic disease. 10/17 (58.8%) children, who required second-line immunosuppressive agents, had monophasic and 4/17 (23.5%) had polycyclic disease. 18/35 DM (51.4%) patients had monophasic, 13/35 (37.1%) had polycyclic, 1/35 (2.9%) had chronic disease and 3135 (8.6%) had fulminant myositis. Among DM patients requiring only glucocorticoids, 12/20 (60%) were monophasic and 8/20 (40%) were polycyclic. In patients requiring second-line immunosuppressive agents, 6/15 patients (40%) had monophasic and 5/15 (33.3%) had polycyclic disease. Among patients with polycyclic disease, the risk of relapse was higher during first year than later in the disease course. None of the JDM patients have died, while 4 disease-specific deaths occurred in adult patients. There was no significant difference between the survival of JDM and DM patients. Discussion There was no correlation between relapse-free survival and the initial therapeutic regimen. Many of our patients had polycyclic or chronic disease. As relapses can occur after a prolonged disease-free interval, patients should be followed for at least 2 years. Although we found a favourable survival rate, further investigations are needed to assess functional outcome

Levels of von Willebrand factor antigen and von Willebrand factor cleaving protease (ADAMTS13) activity predict clinical events in chronic heart failure.

Decreased activity of ADAMTS13, the von Willebrand factor (VWF) cleaving protease, was recently reported in cardiovascular diseases and in hepatic failure. Chronic heart failure (CHF) is characterised by abnormalities of left ventricular function accompanied by the failure of the liver and dysregulation of endothelial activation. Therefore, the aim of our study was to measure ADAMTS13 activity in CHF, and determine the prognostic value of VWF and ADAMTS13 on major clinical events in CHF. ADAMTS13 activity (measured by FRETS-VWF73 substrate) was decreased in CHF (n = 152, left ventricular ejection fraction <45%), and it correlated negatively with B-type natriuretic peptide (BNP) NYHA (New York Heart Association) classes, markers of synthetic capacity of the liver and endothelial dysfunction (all p < 0.005). Both, high VWF:Ag levels (hazard ratio [HR] 1.52, 95% confidence interval [CI] 1.189-1.943), and low ADAMTS13/VWF:Ag ratios (HR 0.70, 95% CI 0.58-0.84) independently and significantly predicted short-term (1 year follow-up) clinical adverse events in heart failure (HF). Decreased activity of ADAMTS13 with concomitant high VWF:Ag levels is a significant independent predictor of clinical events in CHF. The levels of the two molecules may integrate the impaired synthetic capacity of the liver and the disturbed endothelial regulation and can therefore be a useful tool to predict clinical events in CHF

Stress experiences of healthcare assistants in family practice at the onset of the COVID-19 pandemic: a mixed methods study

BackgroundAt the beginning of the pandemic in 2020, healthcare assistants in general practices were confronted with numerous new challenges. The aim of the study was to investigate the stress factors of healthcare assistants in March/April 2020 as well as in the further course of the pandemic in 2020.MethodsFrom August to December 2020, 6,300 randomly selected healthcare assistants in four German states were invited to participate in the study. We performed a mixed methods design using semi-structured telephone interviews and a cross-sectional survey with quantitative and open questions. The feeling of psychological burden was assessed on a 6-point likert-scale. We defined stress factors and categorized them in patient, non-patient and organizational stress factors. The results of the three data sets were compared within a triangulation protocol.ResultsOne thousand two hundred seventy-four surveys were analyzed and 28 interviews with 34 healthcare assistants were conducted. Of the participants, 29.5% reported experiences of a very high or high feeling of psychological burden in March/April 2020. Worries about the patients’ health and an uncertainty around the new disease were among the patient-related stress factors. Non-patient-related stress factors were problems with the compatibility of work and family, and the fear of infecting relatives with COVID-19. Organizational efforts and dissatisfaction with governmental pandemic management were reported as organizational stress factors. Support from the employer and team cohesion were considered as important resources.DiscussionIt is necessary to reduce stress among healthcare assistants by improving their working conditions and to strengthen their resilience to ensure primary healthcare delivery in future health crises

Gyermekkori Langerhans-sejtes histiocytosissal szerzett magyarországi tapasztalataink

BACKGROUND: Langerhans cell histiocytosis (LCH) in children is relatively rare, and the long-term analysis of therapy results has not been done yet in Hungary. PURPOSE: In this review we summarise the incidence, clinical features, prognostic risk factors and treatment results of children's LCH in Hungary, using data from the National Childhood Cancer Registry in Hungary in a 20-year period between 1981 and 2000. RESULTS: From January 1981 to December 2000, 111 children under 18 years of age were newly diagnosed with LCH in Hungary. The male-female ratio was 1.36:1, the mean age: 4 years 11 months. The minimal and median follow-up time was 3.48 years and 10.98 years respectively. 38 children had single-system disease, while in 73 cases we found systemic dissemination already at the time of diagnosis. Twenty-two patients were treated only by local surgery, 7 by surgery with local irradiation and 5 children received only local irradiation. In two cases remission was obtained with local steroid administration. 75 patient received chemotherapy. During the twenty years 14 children died, 9 due to the progression of the disease. Sixteen of the 111 patients had relapse with a mean of 2.16+/-1.29 years after the first diagnosis. Three patients with relapse got chemotherapy generally used in lymphoma and remission was achieved. The overall survival of all patients (n=111) was 88.3+/-3.1% at 5 years and 87.3+/-3.2% at 10 and 20 years. CONCLUSION: Childhood LCH is a well treatable disease and the survival rate is high. Even disseminated diseases have a quite good prognosis in childhood

Békés megye kilátásai – a demográfiai adatok tükrében

A demográfiai változások hatását vizsgálja Békés megye társadalmára, valamint munkaerőpiacára a szakdolgozat. Számba veszi az elmúlt években bekövetkezett változásokat, figyelemmel követi jövőbeni lehetséges alakulásukat. Elsősorban arra keresi a választ, hogy térség hogyan lesz képes alkalmazkodni a változásokhoz. Miként lesz képes megbirkózni a fogyatkozó népességgel, milyen választ képes nyújtani a kibontakozó válsághelyzetre? Hogyan alakul a népesség száma és minősége? Az itt maradók, hogyan lesznek képesek megfelelni a változó munkaerő-piaci igényeknek, változik-e értékrendjük, tudásuk növekszik-e? A kérdések megválaszolásához az általános demográfiai folyamatok kapcsán elemzésre kerülnek a térség vonatkozó folyamatai, s következtetések kerülnek levonásra arra nézve, hogy mindez milyen gazdasági összefüggéssel bírhat a jövőre nézve. A dolgozat aktualitását az a tény adja, hogy mindannyian egy demográfiai átmenetnek részesei vagyunk, mely érinteni fogja munkavállalási körülményeinket, lakóhelyválasztásunkat, családi állapotunkat és nem utolsó sorban nyugdíjjal kapcsolatos várakozásainkat. Bár ezen változások szerteágazóan érintik a gazdaságot, jelen szakdolgozat keretein belül a tanulmányozott térség munkaerőpiacra gyakorolt hatását elemzi, illetve arra keresi a választ, hogy milyen gazdaság-, népesség-, oktatáspolitikai tényezők szükségesek ahhoz, hogy a regionális fejlesztés megindulhasson. A dolgozat bemutatja a demográfia tudományának elméleti összefüggéseit, valamint ismerteti a hozzá kapcsolódó főbb népesedési elméleteket. Külön fejezetben foglalkozik a gazdaságdemográfiai összefüggések ismertetésével, illetve a munkaerőpiac elemzéséhez szükséges elméleti háttér bemutatásával. Elkülönült részt alkot a népesedési tendencia globális-, európai-, és hazai folyamatainak elemzése, különös tekintettel Magyarország következő évtizedeiben várható népességszerkezetére, valamint népességének foglalkozáspolitikai szempontból lényeges összetevőire. Szintén önálló fejezetben kerülnek bemutatásra Békés megye demográfiai és munkaerő-piaci összefüggései, a népességszám, a népességstruktúra, a vándorlási arány, az eltartottsági ráta, az öregedési index, a gazdasági aktivitás, a jövedelmi szint és az iskolai végzettség adatai alapján. Az összefoglaló részben áttekintésre kerülnek a megyében tapasztalható folyamatok, majd következtetések formájában kerül ismertetésre a következő években várható demográfiai jellemzők és munkaerő-piaci tényezők alakulása. Befejezésként a térség felzárkóztatásának lehetséges eszközeiről ad tájékoztatást az írás.MscVezetés és szervezésv